A HASZID ZSIDOSAG MAGYARORSZAGI KOZOSSEGE

A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege

A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege

Blog Article

A magyarországi haszid zsidó közösség.


Kelet-Európában, a 18. század közepén jött létre a haszidizmus, amely a zsidóság egyik vallási és spirituális áramlata. Báál Sém Tov néven vált ismertté Izrael ben Eliezer, a mozgalom alapítója, aki az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre fókuszált tanításaiban. A haszidizmus Magyarországon is jelentős hatást gyakorolt a zsidó közösségekre, különösen a 19. és a 20. században.


Magyarországon a haszidizmus terjedése főként Galícia felől indult el, ahol a mozgalom már korábban is erős jelenléttel bírt. A mai Északkelet-Magyarországon és Dél-Szlovákiában alakultak ki az első haszid közösségek. Ezeken a vidékeken számos zsidó közösség élt, amelyek befogadók voltak a haszid tanítások iránt.


Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe, jelentős szerepet játszott a haszidizmus történetében Magyarországon. A szatmári közösség vezetője Teitelbaum rabbi volt, aki a 20. század első felében töltötte be ezt a szerepet.Magyarországon és Erdélyben Szatmárnémeti (Satu Mare) a haszidizmus jelentős központja lett, és a szatmári haszidok még ma is fontos szerepet játszanak a világ haszid közösségeiben.


A magyarországi haszidizmus különböző irányzatokból állt, amelyek közül több is jelentős hatással volt a helyi zsidó közösségekre. Ezek közé tartozott például a belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzat is. Ezek az irányzatok mind sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek meghatározták követőik vallási és szellemi életét.


A magyarországi haszid közösségek számára a második világháború és a holokauszt mély és súlyos következményekkel bírt. Sok haszid és a zsidó lakosság nagy része a náci koncentrációs táborokban veszett el. A holokausztot túlélt zsidók közül sokan elhagyták Magyarországot, és új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.


A haszidizmus Magyarországon továbbra is létezett, még a holokauszt után is, noha jelentős mértékben csökkent. A holokauszt után néhány kisebb haszid közösség újjáéledt, és a rendszerváltást követően a zsidó vallási élet újjáéledésével ezek a közösségek is megerősödtek. A budapesti haszid közösségek és imaházak jelenleg is aktívan őrzik és ápolják a haszid hagyományokat. Ezek a közösségek bár kicsik, szoros kötelékben élnek és aktívan részt vesznek a magyarországi zsidó vallási életben.


A haszidizmus jelentősége Magyarországon továbbra is megmutatkozik, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás fenntartásában. A haszid közösségek száma az utóbbi évtizedekben csökkent, de a mozgalom továbbra is fontos szerepet játszik a magyarországi zsidó vallási életben. A magyarországi zsidóságra a haszidizmus tanításai és szellemisége még ma is jelentős hatást gyakorol, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdagságához és sokszínűségéhez.

jewish

Report this page